Karácsony Emese textilfestő
Karácsony Emese textilfestőBevallom, kicsit zavarban voltam, mikor jött a felkérés, hogy mondjak valami okosat Karácsony Emese kisasszony kiállítása alkalmából. Megnéztem magamnak a hölgyet, és rögtön feltűnt, hogy zavarbaejtően szép és fiatal. Mármost ilyen adottságokkal rendelkező művészembernek korrekt műelemzést prezentálni, nem egyszerű fealadat. Pláne, ha folyton az kúszott az agyamból felfelé, hogy idén szép Karácsonyunk van, - mert hogy Karácsony Emesének hívják áldozatomat, - de hát ez szóviccnek is gyenge, felejtsük is el hamar.
Aztán megnéztem a produktumokat, és másodszor is el lettem varázsolva. Egy 19 éves művészpalánta többnyire még csak szárnyait bontogatja, válogat a technikák között, és igyekszik magát lila ködbe burkolni, hogy többnek lássék mint ami.
Ezek a holmik azonban egy érett, kiművelt, és nem utolsó sorban stílusos mester munkái. Ráadásként a legmacerásabb technikát választotta, a selyemre való festést. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy a felfeszített selyemre olvasztott viasszal megfestik vékony vonalakkal a figurák, színhatárok körvonalait, majd a köztes részekre pöttyintik fel a nagyon híg festéket, ami azután végigfut a selyemszálakon, míg a felfestett viasz meg nem állítja a festéket. Akinek már sikerült a kedvenc ingét pörkölttel leennie, az tudja, milyen elszántan tud az a folt terjedni. Nem lehet irányítani, az bizony megy a maga útján, tudni kell hova mit rakunk, a festéknek terjedését terelgetni kell.
Egy ilyen selyemképen nem lehet utólag javítani. Ami odakerül, az ott marad, így van ez a festék kitalálva. Színeket keverni is csak nedvesen lehet még, de az sem egyszerű, gondoljunk csak a foltos ruhánkra. A felhordott anyagot terelgetni kell, hogy oda kerüljön, ahova kell, és a mennyiséggel is vigyázni kell, mert a színek keverednek, és nagyon nem mindegy, hogy milyen árnyalatot sikerül végül feltálalni.
És még mindig maradjunk a színeknél. Nagyon nem mindegy, hogy milyenek kerülnek egymás mellé. A színeknek harmóniájuk van, amik nagyon törékeny egyensúlyban vannak egymással. Hölgyek ezt nagyon hamar észreveszik a másikuk öltözködésében. Karácsony Emese színei szépek, egyszerre látványosak és visszafogottak, nem veszekszenek egymással. Épp olyanok, ahogyan azt kell.
Képei témájául a mese és mondavilág szereplőit látjuk. Sárkányokat és madarakat, tündéreket és elfeket, égig érő tornyokat és ősöreg erdőket. Egy fantázia-világot fest nekünk, amiben jó lehet élni. Nem szürke, nem gonosz, olyan amilyen. Emese csodavilága amolyan surranó-pálya egy TV-vel elbutított világunk számára, aminek látványával el lehet aludni, gyomorszorítás nélkül lehet mellettük felébredni, bearanyozva a napalunkat.
S nem tudom észrevették-e, hogy nem nagyon ismétli magát. Láttam már nagyon nagynevű Kossuth díjas művésztársnőjének sikeres kiállítását, ő is selyemre dolgozik, ahol 34 teljesen egyforma sárga virágcsendélet lógott a falon. Nos, hát itt ilyen nem fordul elő, - a legnagyobb szerencsénkre.
Most ilyenkor a vége felé valami vicces és tanulságos mondattal szoktam összefogni a felvezető mondandómat. De nem teszem, mert semmi sem jut az eszembe, ami űberolni tudná a falon látható csodát.
Csak kívánni tudom, hogy a kisasszony maradjon meg ilyennek. Ne hagyja az iskoláiban elrontani tehetségét, és csak járja a saját útját, mert az a sikerhez vezet. Őrizze meg hamvasságát, és szerezzen nekünk még nagyon sok örömet munkájával.
