KÁDÁR
KATALINŐ az, akit neve hallatára,
de ami azt hiszem lényegesebb, művei alapján - fiatal kora ellenére is
igen sokan ismernek. Nem véletlen, hiszen pályája két vonalon is sikeres.
Grafikái számtalan csoportos kiállításon szerepeltek, és vállalja az egyéni
megmérettetést is. Ez a mostani, éppen a huszonötödik
önálló kiállítása lesz a sorban. Aztán a másik vonal, és azt hiszem innen
eredeztethető a közismertsége, rendszeresen találkozhatunk illusztrációival
vezető lapokban. Minden bizonnyal nem csak az olvasók gyönyörűségére, hanem
a szerkesztők megelégedésére is szolgálnak alkotásai, mert ezek
a lapok a szekértábor mindkét oldalát képviselik, amivel azt hiszem egyedül
áll.
Pedig nem lehetett könnyű
a dolga, hiszen hatalmas hendikeppel indult el a pályán. Édesapja nagy
tehetségű, és tekintélyű alakja a képzőművész
szakmának, akinek az árnyékából nem lehetett könnyű kilépni. Neki sikerült,
és a saját útját járja. Stílusa egyéni és érdekes. Egyszerre modern, és
konzervatív, ami tulajdonképpen fából vaskarika. A technikát eszközként
kezeli, keverve fotót, digitális technikát, és a hagyományos rajzeszközöket.
Mindezt olyan bravúrosan teszi, hogy nehéz egyiket a másiktól szétválasztani.
Témaválasztása a természet,
és azok őselemei. Tűzről, vízről készült alkotásai ismertek, és szinte
amit lehetett elmondott e témában. Most az erdőt veszi sorra, a tőle megszokott
alázattal, és precizitással.