Joke van den Brandt kalligráfus

Turnhoutban szerezett diplomát, irodalom szakon. Sikeres versei írásai jelennetek meg. Írás közben jött meg a kedve, az "íráshoz". Kalligráfiát tanult, irodalmi munkássága mellett. Mesterei: Frank Ivo van Damme, Werner Eikel, stb. Rangos társaságok, közintézmények okleveleit készíti. Rendszeresen állít ki.
1987 óta, a Flamand Kalligráfiai Társaság Elnöke. Sokak szerint, a mesterség legjobb művelője, napjainkban.
A Flamand Kormány művészeti ügyekkel foglalkozó címzetes utazó nagykövete, mert ott ilyen is van.

*

Mikor e sorokat böngészi, kedves Olvasó, fel sem tűnik, hogy mit is néz. Betűk, abból szavak állnak össze, s ha szerencsém van, abból értelmes mondatok. Egyszerű, természetes dolog. Mint ahogy reggel felkel a nap. Ez így is van rendjén, egynéhány-ezer év óta megszoktuk az írott szöveget. Körbe vesz bennünket, el sem bújhatnánk előle. Ezért természetes. A betű információ, tudás, néha szórakozás. De tiszteljük-e ezen kis jeleket, s megadjuk-e a módját úgy ahogyan megérdemlik.
Ha összehasonlítunk egy régi kódexet, és ezt az újságot - amit természetesen nem akarok bántani - be kell látni hogy van kis különbség a kettő között. Igaz, azokat kézzel írták, s volt rá idejük készítőiknek, hogy finom anyagokat válasszon a lapokhoz, a hasábokat esztétikusan elrendezze, a betük elegánsak legyenek, a színek harmónikusak legyenek, és itt-ott egy kezdőbetűt kicifrázzanak.
Mostani kiállításunkon egy ilyen "ráérő" embert köszöntünk, akiók egy sokak számára ismeretlen műfajban, a kalligráfiában, vagy magyar szóval szépírásban ért el sikereket.
Joke van den Brandt Belgiumból érkezett. Ha lehet mondani mindent tud az írásról. Teszi tollal, ecsettel, náddal, vagy akár egy darabka faragott fával. Az általa írott szöveg bár információt közvetít, de elsődleges célja, az esztétikai élmény. Kis versrészlet, házi áldás, díszes oklevél, üdítőital címkéje, betűterv egy kompúterhez, ennyi. Egyiken régiesen, másikon bohókásabban teszi a dolgát. Azt, hogy ami a szemünk elé kerül, az szép legyen, s gyönyörűségünkre szolgáljon. Ami nem kevés, és főleg igen fontos dolog. Azt hiszem nem vall szégyent, s Önöket is meghódítja e messziről jött művészember, gyönyörűséges munkáival.
És ad egy kis tiszteletet kedves öreg halódó barátunknak – a betűnek.
Ennek reményében ajánlom kiállításunkat figyelmükbe, mely július 14-ig lesz látható, a Kapoli Múzeum, Padlás Galériájában.

   
Joke van den Brandt bemutatót tarta a kiállítás megnyitóján