þÿ<!doctype html public "-//w3c//dtd html 4.0 transitional//en"> <html> <head> <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-1"> <meta name="Author" content="ligeti gábor, david bekker"> <meta name="GENERATOR" content="Mozilla/4.61 [en] (Win95; I) [Netscape]"> <title></title> </head> <body text="#FFFFCC" bgcolor="#333300" link="#333300" vlink="#333300" alink="#333300"> <center>ÚJ SZERZEMÉNYEK A KAPOLI MÚZEUM GYpJTEMÉNYÉBEN <br> <br></center> <p align="justify">Vásárlás útján, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával néhány Ligeti Miklós által készített mqtárgyat vásárolt a múzeum. Különös öröm ez számunkra, mert olyan korszakok termése a három alkotás, mely kevéssé ismert. Köszönet a támogatásért.</p align> <center> <br>Ártatlanság <br>gipsz, sementált bevonattal <br> </center> <center> <br><img SRC="119_k.jpg" height=300 width=379>&nbsp;<img SRC="005_k.jpg" height=300 width=400>&nbsp; <br> </center> <p align="justify">1899-ben készült a szobor, mely a mqvész Ruzsli nevq húgát ábrázolja. Birtokunkban van errQl a darabról egy korabeli, még az öntQállványon készült fotó, melyben húgának (Rózsikámnak) dedikálja a mqvész a szobrot. <br>Aszimmetrikus kompozíció. Körplasztika, de dombormqnek álcázva. Különösen ifjú korában alkalmazza ezt a trükköt Ligeti, mert a mesterségesen létrehozott mozgalmas háttéren szabadon engedi játszani a fényt. <br>Ligeti azon kevés mqvészek közül való, aki tud karaktert adni egy gyerekrQl készült portrénak is, ami egy kialakulatlan arc esetén nem egyszerq feladat. Beszédes pózt választ, és a tulajdonképpen csak büsztnek készült alkotásba becsempészi a kezeket is, amik gesztusukkal már mesélnek. A tágra nyílt szemek, felemelt áll, a könyöklésre utaló kezek, és a szép arc együtt fejezik ki a címként jelölt ártatlanságot, a világra való rácsodálkozást. A háttérként ábrázolt liliomok csak a szecesszió stílusától elvárt követelményként kerültek a szoborra. A korabeli fotón egyébként jól látható, hogy az eredetileg szívezett volt, de mára már csak nyomokban látható. 1903-ban márványba faragott változatát az Egri Érsek megvásárolta a Nemzeti Szalon anyagából. Ma is látható, az Érseki Palota egyik lépcsQfordulójában áll. <br> </p align> <center> Mátkapár mázas kerámia, a Mqvészi Kerámiagyár terméke <br> </center> <center> <br><img SRC="414_k.jpg" height=300 width=224>&nbsp;<img SRC="524_k.jpg" height=300 width=275>&nbsp; <br> </center> <p align="justify"> <br>1913-ban az Ernst Múzeumban Ligeti Miklós sikeres egyéni kiállítást rendez. Az ismert szobrok mellett több vitrinben kerámia kisplasztikákat, vázlatokat állít ki. A pillanat szülte kis kompozíciók, - némelyek ki sem lettek égetve  odavetett vázlatok, népi zsánerek, megannyi apró lázadás a biedermeier vitrintárgyak ellen, melyek elengedhetetlen tartozékai a polgári lakáskultúrának. <br>Nos, ezek a mellékesen kiállított darabok, meglepQ sikert aratnak. Kritikusai  leginkább Lyka Károly az Iparmqvészetben közölt illusztrált hosszú cikkében  örömmel fogadják Ligeti ez irányú ambícióit, mely eredményeként megbízza Qt a kultuszminiszter egy állami kerámiamqhely felállítására. A mqhely beindul, a Lóversenypálya lelátói alatt kezdi el munkáját, de a háború kitörésével a munka leáll. 1922-ben már mint Mqvészi Kerámiagyár, az angyalföldi Gömb utcai gyárban folytatja tevékenységét a lelkes csapat, szép  leginkább külhoni sikereket aratva. <br>Ez a plasztika, az MKM egyik figurája. Létezik színes változata is, a megrendelQk azt preferálták, s bár Ligeti ezt az egyszerq fehéret kedvelte, ebbQl kevesebb maradt fenn. <br>A csókolózó fiatal pár, népi zsáner, ma már kissé közhelyesnek tqnhet, de a századelQn a szecesszió nehezen elért vívmánya volt </p align> <center> <br><hr WIDTH="100%"> <br><a href="../fooldal.html"><img SRC="vissza1.gif" height=52 width=168> <br> <hr WIDTH="100%"></center> </body> </html>