þÿ<!doctype html public "-//w3c//dtd html 4.0 transitional//en"> <html> <head> <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-1"> <meta name="Author" content="ligeti gábor, david bekker"> <meta name="GENERATOR" content="Mozilla/4.61 [en] (Win95; I) [Netscape]"> <title></title> </head> <body text="#FFFFCC" bgcolor="#333300" link="#333300" vlink="#333300" alink="#333300"> <p align="justify">A Forradalom 50. évfordulója tiszteletére kiállítást rendeztünk a városban. Az anyag gyüjtése során került a kezünkben Mátyás Zsuzsanna, akkor 13 éves gyereklány naplója, melyben egy középosztálybeli vidéki lány szemszögébQl követhetjük az eseményeket. Mivel másoknak is okulására szolgál, közzétesszük azt.</p align> <center>A 13 ÉVES MÁTYÁS ZSUZSANNA NAPLÓJA 1956-BÓL (Szemelvények) <br> Október 23. Kedd</center> <p align="justify">( &) <br>Magyarországon most politikailag nagy változások álltak be. Rákosi rendszere eltünt, és helyébe Rajk és a többi halotté jött ismét elQ. <br>Az egyetemisták Pesten gyqlést hoztak létre, amelyen 12 pontban szedték össze kívánságaikat. Ehhez több egyetem csatlakozott. <br>A DISZ-bQl kiléptek. Helyette alakítottak egy új egyesületet: <brTüntettek. Végül is forradalom tört ki Pesten.</p align> <center>Október 24. Szerda</center> <p align="justify">Ma még a vonaton voltunk, amikor az Albin bácsi nagyon idegesen kijelenti, hogy nem szabad csoportosulni, ezért nem állunk sorba, csak úgy menjünk az iskolába. A fiúk mégis sorbaálltak, levették a sapkájukat, és úgy mentek be az iskolába. Nekik is nagy forradalmi hangulatuk volt. Különösen a III./b és a IV/b-re vigyáztak a tanárok. Csoportosulni nem volt szabad, de Qk csoportosultak. <br>Az osztályuk a mi osztályunk alatt van. A fqtQcsövön keresztül kopogtak fel hozzánk. Az Albin bácsit nem akarták beengedni órára. Az ellen vannak felháborodva, hogy a magyar kormány az oroszoktól kért katonai segítséget a tüntetQk szétverésére, és a katonák meg is jöttek. <br>Már nem bírtak a néppel, és ezért kénytelenek voltak rögtön megválasztani Nagy Imrét miniszterelnöknek. A beszédére szqnt a harc, de még nincs vége. Az oroszok nagy pusztítást vittek végbe Pesten. <br>Az ifjúság elfoglalta a sajtót, a stúdiót. Egy újságot sem lehet kapni. <br>A 3-as vonattal jöttünk haza. Minden osztályt az osztályfQnöke kísért ki.</p align> <center>Október 25. Csütörtök</center> <p align="justify">Már a vonatban elhatároztuk, hogy kitqzzük a nemzetiszín szalagot. Sokaknak nem volt. Már sorban mentünk az iskolába. A járdánál állt egy rendQr puskával. A másik oldalon pedig katonák álltak szintén fegyverrel. A rendQr elQtt a fiuk köhögtek, a B.B. pedig köpött egyet. A rendQr nagyon figyelte, hogy ki volt az, erre a B. egy mellékutcába szökött. <br>Az iskolában mindenkinek volt nemzetiszín szalagja. A II/c-sek a DISZ könyvüket széttépték. A siófoki iskola kilép a DISZ-bQl. <br>Ma sem volt délután foglalkozás. Minden tanárnak adtunk nemzetiszín szalagot és ki is tqzték. <br>Nagy Imre és Kádár János rádióbeszédet mondtak. Követelték az oroszok visszavonulását. <br>Pesten ég a Nemzeti Múzeum. Még nem tudták eloltani. Ledöntötték a 15 m-es Sztálin szobrot. Csak úgy tudták ledönteni, hogy a csizmáját kiégették. A rádión keresztül a Minisztertanács azt az utasítást adta, hogy mindenhol legyen nemzetiszín lobogó. Mikor jöttünk haza, minden állomáson már kinn lobogtak a zászlók.</p align> <center>Október 26. Péntek</center> <p align="justify">A vonatban reggel az a hír terjedt, hogy nem jön a 2 órási vonat. Azért bementünk. Az állomáson székesfehérvári fiukkal találkoztunk. Ahogy mentünk az utcán, a falakra hatalmas betqkkel felírások voltak írva. Többek között a piacon a falra volt valami írva, és eltörölték, hogy ne lehessen elolvasni. Ott megálltunk és olvasni kezdtük. A fiúk Kossuth-nótákat énekeltek. Egész nap nem tanultunk. Kossuth-címert rajzoltunk fel a táblára, énekeltünk, szavaltunk. Itt voltak Kaposvárról, és kérték a diákságot, hogy fogalmazza meg a kívánságaikat. Mi 20 pontban foglaltuk össze. 1 az volt, hogy az oroszok vonuljanak ki hazánkból. <br>Délután a fiúk elmentek a Nemzeti Bank elé, és onnan ledobták a címert. A gimnazisták körül már gyülekeztek Mikor leesett a címer, háromszoros hajrát kiáltottak. Szereztek egy zászlót és azzal vonultak végig a többi, még fennlévQ címert leverni. Minket az Albin bácsi nem engedett ki. A fiúk folytatták tovább a tüntetést. A 3-as vonat falára kívül mi és a fiúk jelmondatokat írtunk. Egy csoport gimnazista leszállt Zamárdiban, és autóval mentek tüntetni. Földváron leverték a csillagot és az orosz emlékmqvet.</p align> <center>Október 27. Szombat</center> <p align="justify">Ma nem kell iskolába menni. HétfQn se. Nagyon szokatlan volt, hogy Lellén olyan békés a hangulat. Délután kenyérért álltam sort. Nagy tolongás volt. Beszélgettem a Cs.M-val és P.T.M-val. Ahogy mesélik, az általános iskolában is lázadnak a gyerekek. Kivágták a csapatzászlóból a címert. Nekik kellett iskolába menniök. <br>( &) <br>Holnap lesz Lellén a nagygyqlés. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz. <br>A harc még mindig folyik. A rádió mindig azt mondja, hogy tegyék le a fegyvert. De nem teszik le. Már ötödik nap folyik a harc.</p align> <center>Október 28. Vasárnap</center> <p align="justify">Reggel misére mentünk. Mindenkinek kinn volt a nemzetiszín szalag és a fekete szalag. <br>11 órakor sokan gyqltek az emlékmq köré. Szépen ki volt díszítve nemzetiszín szalaggal és virággal. <br>Elkezdett beszélni egy ember, majd a Lali bácsi is mondott egy szép beszédet. ElkezdQdött a tüntetés. Ez inkább egy felvonulás volt. Bejártuk az egész falut. Nagyon nagy sár volt az úton. Csupa sár lett a cipQnk és a lábunk. <br>Az emlékmqnél szavalt a Csaba, és a Molnár tanárbácsi is mondott beszédet. Megválasztottak kb. 10-12 embert, akik majd megválasztják a tagokat. Végre hazaértünk. Kb. 1 óra lehetett. <br>DélelQtt a M. és I. nálunk volt. Együtt indultunk el a gyqlésre, együtt is voltunk mindig. <br>Délután Apu is elment a Tanácsházára. Nem tudtak semmit sem létrehozni. Aput is beválasztották a tanácstagok közé. Este 7 órakor volt gyqlésük. Ott sem értek el semmit.</p align> <center>Október 29. HétfQ</center> <p align="justify">Ma sem mentünk iskolába. Reggel esett az esQ. Olvastam az ágyban. Hallgattuk a rádiót. A szabad GyQr rádióját hallgatjuk mostanában. Nagyon sok üzeneteket közvetítenek. <br>Apuéknak ma este 7 órakor kell a Kultúrházba menniök. <br>A rádió bemondta, hogy az oroszok állítólag elkezdték a kivonulást. Székesfehérváron átmentek. Tqzszünet van Pesten. A fegyvert még nem tették le. <br>KülföldrQl sok gyógyszert, vért, kötszert és élelmiszert szállítanak. <br>Bemondta a rádió, hogy Pesten az orosz tankokat már kisgyerekek teszik harcképtelenné. <br>Anyu nem akar elengedni bennünket Siófokra az iskolába. <br>Este az úton ment két tankféle alkotmány, és sok autó katonákkal. Integettünk nekik <br>( &) <br>Rádió tudatta velünk, hogy külföldrQl sok vérpalackok érkeznek. A Rókus kórházban sok a sebesült. Új nevet adtak a Sztálinról elnevezett utcáknak és tereknek.</p align> <center>Október 30. Kedd</center> <p align="justify">DélelQtt Anyu nagyon el volt keseredve. Az a hír járta a vidéket, hogy Nagy Imrét az oroszok elhurcolták GödöllQre. És az angol rádió bemondta, hogy orosz csapatok vonultak be Debrecen környékére. A S. is ideges volt. <br>A szabad GyQr rádiója bemondta, hogy az olajgyárak addig egy csepp olajat sem termelnek, amíg Nagy Imre nem szól hozzájuk. Már több munkásküldött kérte Imre bácsit, hogy szóljon hozzájuk. Nagyon vártuk, hogy mikor fog megszólalni a rádióban. Budapesti Kossuth rádió bevallotta, hogy eddig hazudott, de ezután az igazságot fogja hirdetni. Végre szólt Nagy Imre, Tildi Zoltán és a többi miniszter. Este bemondta, hogy az orosz csapatok özönlenek ki Magyarország területérQl. A beszivárgás megszqnt. <br>Ma szállították el az élelmet 2 teherautóval, amit Lelle egy utcája gyqjtött. <br>Éjjel ezen az úton vonultak el az orosz csapatok. Magyarország semmit nem ad az oroszoknak. <br>Az országúton autókaravánok szállítják Pestre az élelmet fehér és nemzetiszín zászlókkal. <br>A külföldi rádió állandóan támadja Nagy Imre kormányát. Azonban az angolok a 48-as szabadságharcnál is nagyobb forradalomnak ismerik el a mi harcunkat. <br>Dunántúl szabad! A felkelQk kezében van. Ma dQlt el az ország sorsa. Már nagyon bízunk, hogy a pensiót visszakapjuk. <br>Felszólította Tildi a Munkás Tanács küldötteit, hogy követeljék Mindszenti bíborost.</p align> <center>November 1. Csütörtök</center> <p align="justify">Mindenszentek napja. Reggel elmentünk a ½ 9-es misére. Délután 4 órakor a temetQbe mentünk. Mikor hazaértünk, azután elmentünk Apuval a templomba. Mise után a pap kijelentette, hogy nem lesz a temetQbe körmenet, mert jönnek az orosz páncélkocsik. Mi siettünk a temetQbe, mert a S-nak azt mondtuk, hogy ott találkozunk. A S. nem volt ott. Elindultunk haza. <br>A piachoz értünk, mikor kiabálták, hogy a mqútról mindenki azonnal menjen le. A falu népe nagyon be volt ijedve. Mindenki behúzódott egy bokorhoz. Anyu nagyon félt. Mi is a borkimérQ elQtti bokorhoz húzódtunk. Jöttek a páncélkocsik. Hatalmas csöveik voltak. A katonák szoborként ültek és tartották a golyószórót. Anyu szörnyen félt. Apu kinn állt a kapuban és nézte Qket. A S. nem volt otthon. Anyu aggódott érte. Én is a kapuban néztem a bevonulást. Az utolsó két autón nemzetiszín zászló volt. A villanyt Anyu nem merte felgyújtani. Végre hazajött a S. Ö-ékhez ment, az Ö. meg jött hozzánk. Elkerülték egymást. A S. elmondta, hogy megszálltak bennünket az oroszok. Pestre egy orosz sem tudott az QrségtQl bemenni. Mindenhol sztrájkolnak.</p align> <center>November 2. Péntek</center> <p align="justify">Hqvös, ködös novemberi reggel volt. DélelQtt elmentem bevásárolni. Sáros volt nagyon az út. Az esQ esni kezdett. Délután havasesQ, majd hó esett. <br>Reggel 8 órai misén voltunk. Az igazgató bácsi is ott volt. <br>Hírek: A gyárak, üzemek, bányák kezdik a munkát. Az orosz csapatok 3 óra hosszan özönlöttek be hazánkba. Nagy Imre a négy nagyhatalomtól segítséget kért. Teljesen függetlennek és semmibe be nem avatkozónak mondta Magyarországot. Az oroszok elfoglalták a repülQtereinket. <br>Irmapusztán is voltak orosz katonák. Ott rádióleadóállomást állítottak fel. Látrányban pedig leásták magukat az orosz tankosok. <br>Lellén a Belügyi üdülQbQl elvitték az üdülQ pénzét és a M. fegyvereit. Ezeket a V. adta ki <br>( &)</p align> <center>November 3. Szombat</center> <p align="justify">Már majdnem helyreállt a rend. A vasúti közlekedés már holnap megindul. Tehervonatok már mentek. A munkások többsége már megjelent a munkahelyén.</p align> <center>November 4. Vasárnap</center> <p align="justify">Reggel a ½ 9-es misén voltunk. A Lali bácsi orgonázott a templomban. Mikor hazafelé mentünk, a J.M-val beszélgettünk. Most újra nagyon sok az orosz hazánkban. <br>Reggel az oroszok tárgyalásba bocsátkoztak a magyar kormányküldöttekkel. Meghívták Malétert és a többi fQbb katonákat. Az oroszok Nagy Imrét és társait nem engedték szabadon. Ekkor az oroszok támadást indítottak a magyarok ellen. Külföld is fel van háborodva ez ellen az aljas támadás ellen. Brutális támadásnak nyilvánították. A katonaság vezetQ nélkül felvette a harcot az orosz banditák ellen. <br>A fQváros lángokban van. Új minisztériumot állítottak össze. Miniszterelnök: Münich Ferenc. SzétlQtték a stúdiót. Néhol bombáznak is. A város népe nem adta meg magát. Az oroszok barikádok mögül védekeznek az egyre jobban felbQszülQ lakosság ellen. <br>Nagy Imre hajnalban ezzel fejezte be beszédét: Isten veletek magyar barátaim.  A rádióban már az oroszok talpnyalói beszéltek. Külföldi rádiót hallgattuk. Az ENSZ összeült. Kétli Anna Magyarország egyetlen szabadlábon lévQ képviselQje New Yorkba utazott. Segítség! Segítsetek! Segítsetek! Ez hangzott el a rádióban.</p align> <center>November 5. HétfQ</center> <p align="justify">A városok még mindig harcolnak az oroszok ellen. Mindenhol sztrájk van. A vonatok már megindultak, de ahogy meghallották, hogy fogva tartják a Nagy Imre kormányát, ismét sztrájkba léptek. Hogy az orosz ne tudjon közlekedni a vasúton, felrobbantották Székesfehérvár felé a hálózatot. A Tiszai hidakat is felrobbantották. A város népe tartja magát. A hadsereget feloszlatták és fegyvereiket elszedték az oroszok. Sok laktanyából széthordták és felfegyverezték a civil lakosságot. A S-nak is van gránátja. Megmutatta, hogy kell kezelni. <br>DélelQtt érkezett meg Kétli Anna New Yorkba. Rögtön az ENSZ-hez ment. Az ENSZ megbízottakat küldött Magyarországra. <br>Dél felé oroszok vonultak el az úton egy páncélautóval és teherautókkal. Utána jöttek a magyarok. Állítólag Siófokról qzték ki Qket. Autóval jöttek, hogy majd Qk megsemmisítik az Irmapusztán tartózkodó oroszokat. A falu egységesen elkergette Qket. <br>( &)</p align> <center>November 6. Kedd</center> <p align="justify">A helyzet egyre rosszabbodik. Nagy Imrét árulónak mondják. A katonák leszerelve bandukolnak hazafelé, 80-100 km-t tesznek meg gyalog. Nagyon sok katonaautó megy errefelé. A harc még mindig tart. A Bakony tele van felkelQkkel. Állandóan lövöldöznek ágyúval a túlsó parton.</p align> <center>November 10. Szombat</center> <p align="justify">( &) <br>Most a vonatok bizonytalanul közlekednek. Iskolába Anyu nem enged el, de senkit sem enged el az anyja.</p align> <center>November 13. Kedd</center> <p align="justify">Itt az országút mellett állandóan nagy a zaj. Autók mennek és jönnek Pestre és Pest felQl. Ma egy páncélautó után egy tank jött. H.S-ék elQtt megállt. Ott az emberek nézegették. Az oroszok, akik bent ültek, 18-20 évesek lehettek. <br>( &)</p align> <center>November 15. Csütörtök</center> <p align="justify">( &) <br>Iskolába nem kell menni. Mindenhol csak sztrájk és sztrájk van. A fiatalokat deportálják az oroszok külföldre. Egy ilyen vonatot, amellyel ki akarták vinni az oroszok, felrobbantották a síneket és az oroszokat lekaszabolták. A fiatalok pedig elszöktek. <br>A Kádár-kormány Nagy Imrével akar tárgyalni, de Q visszautasította. <br>Nagy Imre a jugoszláv követségen van. Maléter pedig olajra lépett, vagyis kiszabadult az oroszok karmai közül.<p align> <center>November 16. Péntek</center> <p align="justify">Éjjel kegyetlenül fújt a szél. Reggel sem csendesedett le egy kicsit sem. A Balaton nagyon zúgott.( &) <br>Bemondta a Szabad Európa hangja, hogy 25000 magyar menekült ki külföldre. LellérQl eddig 4-en mentek ki.</p align> <center>November 19. HétfQ</center> <p align="justify">DélelQtt ismét elvégeztem a mindennapos programot. Anyu elment vásárolni.( &) Amíg Anyu bevásárolt, mi írtuk az újságokból az októberben kitört forradalomról szóló verseket.( &) Meghallgattuk a külföldi rádiót. <br>( &)</p align> <center>November 20. Kedd</center> <p align="justify">Júj! Ma szörnyq hideg van. Az ablakok befagytak.( &) Jó meleg volt a szobában. Ott kint egész nap fagyott és fagyott.( &) Hallgattuk este a külföldre érkezettek üzenetét. Lellére is üzentek Dongó  névre, hogy azonnal menjen. <br>( &)</p align> <center>November 22. Csütörtök</center> <p align="justify">( &) <br>A hó elkezdett szállingózni. Inkább zúzmara esett. Olyan hideg volt, hogy a hó zúzmarává fagyott. ( &) <br>A hó megint elkezdett hullani. Nagyon aprón esett. A meleg szobából jó volt nézni. Ilyenkor mindig szegény pestiekre gondoltunk. Itt van már a tél és nincs tüzelQjük, élelmük, lakásuk. Ennek ellenére mégis kitartóan sztrájkolnak a pesti lakók. Nemcsak Pesten, hanem vidéken is sztrájkolnak ( &) A hó szakadatlanul esett. Az út már fehéredik. Este hallgattuk a rádiót.</p align> <center>November 24. Szombat</center> <p align="justify">Ahogy kinéztem az ablakon, nagyon elcsodálkoztam, mert kint mindent vastagon borított a hó.( &) Nagyon gyönyörq volt a vidék. <br>( &) <br>Nagy Imre elhagyta a Jugoszláv követség területét több társával. A követség elQtt azonban orosz fegyveres katonák kényszerítették Nagy Imrét és társait, hogy egy autóbuszba szálljanak, és fegyveres kísérettel Romániába vitték Qket. Ennek hatására a sztrájkot meghosszabbították.</p align> <center>November 26. HétfQ</center> <p align="justify">Ezen a napon töltöttem be a 14. életévemet.( &) Ma nagyon hideg volt.( &) Este hallgattuk a rádiót. Az Angol rádió munkatársa beszélgetett egy gyerekkel. Az a tisztiiskolás növendék elmondta, hogy Q is a Kilián laktanyán harcolt. A húga ott esett el. P is Qrt állt azon épület elQtt, ahol Malétert az oroszok tárgyalás közben lefogták. Az Q csoportja fedezte fel az ÁVH földalatti titkos szervezetét. 2 emelet mélyen feküdt. Nagyon sok cella volt a föld alatt. Az egyik külföldi riporter szerette volna látni, hogyan semmisítik meg az orosz tankokat. Benzines üvegekkel robbantották fel. Kb. az Q csoportja egy nap 74-et robbantott fel, összesen 300-at. KésQbb az oroszok deportálni akarták Qket, de a vasutat felrobbantották, és így meg tudtak szökni. Egy vagonban 74-en voltak. Szüleit háború óta nem látta, és most kinn van Angliában. Azt mondta, ha még egyszer harcolni kell, hát harcolni fognak.</p align> <center>December 1. Szombat</center> <p align="justify">( &) <br>Nagyon rossz idQ volt. Fújt a szél, és esett a hó <br>( &) <br>Találkoztunk a Ruttner Babival. Jött a Lali bácsival és a bátyjával. A Babi mondta, hogy kell hétfQn iskolába menni, de mi csak 6-án megyünk, mert jegyet nem kapunk. <br>A szél egész éjjel szakadatlanul dühöngött. <br>( &)</p align/ <center> <hr WIDTH="100%"></center> <center> <br><img SRC="napl1.jpg" height=355 width=500>&nbsp; <br><img SRC="napl2.jpg" height=355 width=500>&nbsp; <br><img SRC="napl3.jpg" height=355 width=500>&nbsp; <br><hr WIDTH="100%"> <br><a href="../fooldal.html"><img SRC="vissza1.gif" height=52 width=168> <br> <hr WIDTH="100%"></center> </body> </html>